Biztos láttatok már – ha Angliában jártatok, – Green Man nevezetű kocsmákat, fogadókat. Ugyanez a helyzet a „szigetországok” más részein is, Skóciában, Walesben, Írországban. de tudtommal Európa más államaiban is találkozhatunk velük. Azután ott vannak azok a leveles, kőből faragott domborművek, díszítőelemek templomok falán, oszlopfőin. Soha nem hoztam kapcsolatba a két dolgot, pedig mint most megtudhattam, a leveles arcok a Green Man, a Zöldember képmásai.
Sokan olvasunk fantasy regényeket, meséket, biztosan valamennyien találkozunk bennük a Zöldemberrel, csak talán nem ezen a néven. Nagyon érdekelt, ki lehet ez a titokzatos alak, főleg most, hogy egy Arthur királlyal kapcsolatos XIV. századi trúbadúrdalt olvasok, melyet Tolkien fordított a mai angol nyelvre középangolból. A mű címe Gawain úr és a Zöld Lovag.
Gyerekkoromból már ismertem a mesét, de soha nem azonosítottam a Zöld Lovagot a Zöldemberrel. Eddig. Most rájöttem, hogy ugyanaz a „mesealak” a kettő. Szokásos kíváncsiságom által vezéreltetvén megnéztem, mit tudhatok meg erről a lényről. Sok mindenre felkészültem, de arra nem, amit találtam. Olyan kanyargós utakra vezetett a kutatás, hogy időnként sikkantgattam a gyönyörtől, amikor egy-egy újabb szálat fedeztem fel.
A Zöld Lovagot azonosíthatjuk a Zöldemberrel, de sok néven találkoztunk már vele. Ő a megszelidíthetetlen, vad természet megszemélyesítője, őrzője, pusztít és teremt, gyógyít és harcol. Egészen ismerős, nem?
Maga a trubadúr dal, a mese Zöld Lovagja eredetileg a velszi mitológiában gyökeredzik, a költemény rendkívül naturális, részletes leírást ad a nemtő öltözékéről, fegyverzetéről, kinézetéről, szokásairól. Trickster, azaz szélhámos, mint Lugh (ír) vagy Lugus (gall és keltibér) vagy ahogy Walesben nevezik Lleu Llaw Gyffes (mondhatnánk: Loki?)
Másik attribútuma a vadászat és a kutyák, de ez nem egyszerű vadászat. Általában a kutyákon kívül madarak is kísérik, főként hollók. Érdekes, mintha már találkoztam volna hasonló kísérettel más mitológiai alakoknál is. A britanniai kelták Nodensnek hívják, a vadászat, tenger és a gyógyítás a dolga, a velszieknél Nudd, az íreknél Nuada. Az ír Nuada a Tuatha dé Danann – a ma már tündérekké „degradált” Sidhe – mítoszi királya, akit Llew Llaw Erynt vagy Ludd/Nudd néven is ismerünk. Ők az Alvilághoz kötődő istenek. A harc, csata és vadászat szorosan kapcsolódik hozzájuk.
És ott van még a velszi Bran, akinek neve Holló jelentésű. Bran birtokában volt a kelták és északi skandinávok által is jól ismert bűvös kondér, amely feltámasztja a holtakat. Azt talán sokan olvastátok már, hogy Bran a legképtelenebb vesztett csatákat is meg tudta nyerni, mindig trükközéssel, ravaszsággal, de az utolsó csatában halálos sebet kapott. Utolsó kívánsága az volt, hogy a társai vágják le a fejét, és temessék egy szent domb alá – ez ma London, a Tower dombja, valaha Ludd (Nuada) isten szent helye volt, – onnan fogja őrizni a szigetet a hódítók betörése ellen. Ahogy a mesebeli Zöld Lovag is „elveszíti a fejét”, majd lóra pattan, felveszi a földre hullott fejet, és úgy beszél tovább.
Brán bűvös kondérjából eredhet - többek között, - a Szent Grál, és Bránt a lovagi költészet a Halászkirállyal azonosítja egyes források szerint. És Robin Hooddal is. Nem csoda, hiszen zöld ruhát visel, vadász, harcos, ravaszsággal működik.
A Vad Hajsza majd minden indo-európai nép hagyományaiban megtalálható. Ami engem most különösen megragadott, az Herla története. Egy másik karcban majd részletesen kitérek erre is, most viszont csak a nevére szeretnék fényt deríteni. Herla brit király volt, aki a germán monda szerinti Vad Hajsza vezére. A francia nyelvterületen a másvilági csoportot Herla vagy Herle Rokonsága néven ismerik, azaz Herlequin. Innen ered a commedia dell'arte Harlekin alakja, eredetileg sötét bőrű, vörös-fekete kockás ruhája a halálra kíván asszociálni, kísérői holt lelkek és démonok, akik elragadják a jó keresztény lelkeket a Pokolba. Később már ördögök is helyet kapnak így a mesékben. Harlekin alakja Dante Isteni színjátéka Pokol fejezetében is megjelenik, ő az egyik ördög: Alichino.
Talán a végső magyarázat a Vad Hajsza vezérének skandináv hiedelem szerinti valódi kiléte. A skandináv országokban és Izlandon, egyes német területeken és a benelux államok területén a vezért ma is Odinnak hívják, a németek Jagermeisternek is nevezik, a Vadászat Vezérének. Na ugye? Mindig ide lyukadunk ki. Odinhoz, és a piához.
Odin mint a halál, a vadászat, a harc és háború, valamint a bölcsesség és a mágia pogány istene – csakúgy, mint egyéb mesebeli, vagy mitológiai megjelenési formái, más népekbéli rokonai, – nem volt soha kedves a keresztény egyházak számára. Így lett alakjából gonosz démon, majd ördög, így lettek a tündérek gonosz lények.