Venezuela és a Guyanák
“Minden Kumától ered, és minden, amit a Yarurok tesznek, őáltala rendeztetett el, a többi isten és hős az ő törvényei szerint cselekszik.” (ismeretlen Yaruro, 1937. körül)
Venezuelában a Rio Capanaparo környékén élő matriarchális Yarurok Kumát imádják. Ő teremtette a világot két bátyja, a vízikígyó Puaná, és a jaguár Itciai közreműködésével, akik után a társadalmi csoportokat elnevezték. Kuma egyfajta nyugati Paradicsomban él, melyet a sámánok látomásaikban meglátogatnak, és ahová spirituális utazásokat tesznek. A sámánok csörgőin felemelt karokkal ábrázolják. Egy cölöpöt állítanak föl, amelyet “férfiak és nők külön körökben táncolnak körbe”.
“Minden Kumától ered, és minden, amit a Yarurok tesznek, őáltala rendeztetett el, a többi isten és hős az ő törvényei szerint cselekszik.” (ismeretlen Yaruro, 1937. körül)
Venezuelában a Rio Capanaparo környékén élő matriarchális Yarurok Kumát imádják. Ő teremtette a világot két bátyja, a vízikígyó Puaná, és a jaguár Itciai közreműködésével, akik után a társadalmi csoportokat elnevezték. Kuma egyfajta nyugati Paradicsomban él, melyet a sámánok látomásaikban meglátogatnak, és ahová spirituális utazásokat tesznek. A sámánok csörgőin felemelt karokkal ábrázolják. Egy cölöpöt állítanak föl, amelyet “férfiak és nők külön körökben táncolnak körbe”.
Yaruro indián
Az Orinoco deltájánál élő Warao indiánok azt tartják, hogy az erdő a fák, bokrok és pálmák törzse. A vörös cachicamo fa Dauarani, az Erdők Anyja, és egyben az őrük is. Bárkinek, aki ki akar dönteni egy fát, hogy kenut faraghasson, ki kell kérnie az engedélyét, és természetesen az illető fa hozzájárulását is, aki Dauarani leánya. A sámánok szertartásosan megközelítik a fa-leányt, aki úgy jelenik meg, mint egy fiatal szűz, aki egy fésűt visel a hajában, gyöngysort a nyakán, és énekelnek neki. A kenu, amit belőle faragnak, vulva-alakú, és a Waroe indiánok, akik Kenu Népnek nevezik magukat, a szállítmányt az Erdők Anyja által teremtett gyümölcsökhöz hasonlítják.
Warao indián falu az Orinoco mentén, az elmaradhatatlan kenuval
Suriname partjai mentén a Cariña karibi indiánok Amanát tisztelik, az önmagát megszülő Anyát, akinek lényege az Idő. Azt mesélik, Ő soha nem született, hanem öröktől fogva létezik. Amanától született minden élőlény, és mindenféle alakot magára tud ölteni. Amaná a vizes Plejádokon (Fiastyúk csillagkép) lakik kígyónő alakjában, aki minden alkalommal, amikor bőrét leveti, rendszeresen újjáteremti önmagát, azaz újjászületik. Napkígyónak nevezik, másik neve Wala Yumu, azaz a “fajok szelleme”. Főként a vizek szellemei fölött uralkodik. A Cariña indiánok minden nagyobb sziklát a folyók forrásvidékén Anyának hívnak. A sámánok ezekkel a lényekkel és Amanával víziók és gyógyítás érdekében érintkeznek.
Amaná
Mint ahogy sok más isteni nő Amerikában, Amaná is ikreket szült. Tamusi, a Cariña indiánok ősapja, hajnalban született, és a holdfényt neki szentelték. Yolokan Tamulu, a “természeti szellemek nagyapja” szürkületkor született, így kénytelen megelégedni a sötétséggel. Ezek az ikrek egymást kiegészítő hatalmak, de Tamusi közelebbi kapcsolatban van Amanával és a Plejádok csillagképpel.
A Plejádok vagy Fiastyúk csillagkép
A Cariña indiánoknak van egy mondásuk: “Ha nem lennének szellemek, akik akik azzá tennék a dolgokat, amik, nem létezne semmi.” Filozófiájuk szerint a szellem megelőzi az anyagot. “Hisszük, hogy minden wala (faj, fajta) aula-ja (szó) az idők eleje óta létezik, és ez hozta létre a fizikai létezését. A látható világ minden walája a fizikai megjelenési formája a folyékony walának (dallam), mely életet adott neki. A hang, amit egy teremtmény kiad, fő lényegének kifejezési formája.” A Cariñák szerint miden fajnak van egy főszelleme. Az Arawakan indiánoknak is hasonló elképzelésük van, és vagy oyo (anya), vagy kuyu vagy kuyuha (egy állat vadsága vagy szelídsége) állandó jelzőt használnak.
Kezdetben Amaná egy hullámon lovagolt, amely a Tejút volt. Úgy is ábrázolták, hogy teknős hátán lovagol. Ő teremtette a Napot, de nem gondolta, hogy milyen forró lesz majd, és így az megégette a Holdat. Ezért az óceánba merítve kell tartania a Napot, hogy megóvja a Földet pörkölő sugaraitól. Két fia segédkezik neki, hogy legyőzze a hőséget. Napközben Tamusi levágja a napsugárkígyókat, és az Űrbe veti őket. Éjjel Tamula sötétséggel burkolja be a Napot.
Kezdetben Amaná egy hullámon lovagolt, amely a Tejút volt. Úgy is ábrázolták, hogy teknős hátán lovagol. Ő teremtette a Napot, de nem gondolta, hogy milyen forró lesz majd, és így az megégette a Holdat. Ezért az óceánba merítve kell tartania a Napot, hogy megóvja a Földet pörkölő sugaraitól. Két fia segédkezik neki, hogy legyőzze a hőséget. Napközben Tamusi levágja a napsugárkígyókat, és az Űrbe veti őket. Éjjel Tamula sötétséggel burkolja be a Napot.
Napkígyó, Michael Bowen alkotása
A Karibok (mint indián nép) eredettörténetében egy Warrau indián férfi figyelmeztette a nővérét, hogy ne fürödjön a tóban, amikor menstruál, de ő ellenszegült a tanácsnak, és egy hatalmas vízikígyó, Uamma foglyul ejtette. Majd teherbe. A bátyja gyanakodni kezdett, amikor látta, hogy rendszeresen óriási mennyiségben hordja haza a balata-fa gyümölcsének magját anélkül, hogy fejszét vinne magával, hogy le tudja szüretelni. Megleste, és látta, hogy az Uamma kígyó kisiklik a vaginájából, felkúszik a fára, és úgy megrázza, hogy a gyümölcs magától lehullik. Azután a kígyó lemászik, és újra bebújik a testébe. A fivér másnap segítséget hívott, hogy elpusztítsa a kígyót. Megtámadták, amikor lefelé kúszott a fáról, és miszlikbe vágták. Bánatában az asszony minden darabot összegyűjtött, és minden apró rész Karib indiánná változott. Ez az új nép békében élt a Warrau indiánokkal, és ajándékokat és élelmet cseréltek egymással. A kígyó felesége, aki már nagyon öreg volt, még mindig bosszút akart állni a kígyó legyilkolásáért, és kérte a Karibokat, öljék meg a gyereket, akit élelemmel küldtek hozzájuk. Ez a tett vérbosszút robbantott ki, és a Karibok győztek. A Warrau változatban a harc békével zárult le, barátságot kötött a két nép, és paiwarrit ittak egymással. (A paiwarri jelent ivászatot mint rendezvényt, és egyfajta sörszerű alkoholos italt is.)
Arawak táncosok, Trinidad
A Guyana területén élő Arawak indiánok teremtőpárról beszélnek, a férfi Kururumany formálta meg a férfiakat, és a nőnemű Kulimina a nőket. Miután ezek az emberek benépesítették a földet, bűnbe estek, és így halálos ítéletet mondtak rájuk. Kulimina esetleg a férfi teremtő nővére lehetett, mert a mesék szerint Kururumanynak 2 felesége volt, Wurekaddo (Ő, aki a sötétben tevékenykedik) és Emisiwaddo (Ő, aki átfúrja a földet). A második név a cushy-hangyára utal, vörös hangya, amely a földben ás.
Arawak harcos
Az Amazonas-medence hagyományai talán adnak némi magyarázatot a hangya jelentőségére. A Kayapó indiánok szerint a kis vöröshangya a manióka rokona, és a nők földjeinek védelmezője. Megakadályozza, hogy a bab indái megfojtsák a maniókát olymódon, hogy átrágják magukat az indákon. Ezért a Kayapó nők gyakran festenek az arcukra hangyamintákat.
Festett arcú Kayapó asszony